Személyes véleményem szerint a legjobb hazai banda, így all time, a Watch My Dying. Pont. Az már önmagában megbecsülést érdemel, hogy a milliónyi tagcsere ellenére is minden egyes kiadványukkal képesek voltak elejétől a végéig konzisztensek maradni, de ami masszívan kiemeli őket számomra a mezőny többi csapata közül, az az, hogy azzal együtt, hogy milyen embertelen műfaji turmixról van szó, mégis mennyire sebészi precizitással és patikamérlegen kimérve születnek a dalaik.
2019-ben oszlott fel minden idők egyik legjelentősebb metalbandája, az amerikai thrash titán Slayer. Az akkori felállásból Tom Araya énekes-basszusgitáros a végleges visszavonulás mellett döntött, Gary Holt gitáros anyabandája, az Exodus ügyeire koncentrál, azonban Kerry King gitáros bejelentette, hogy a Slayer után is van élet számára.
Az utóbbi években kevés zenekarnak sikerült a metalszíntérről olyan fősodorbeli sikert elérni, mint a 2016-ban megalakult brit Sleep Tokennek. A névtelenségbe burkolódzó zenészek által alkotott csapat tavaly júniusban jelentette meg harmadik soralbumát "Take Me Back To Eden" címmel (kritikánk ITT, míg 2023 augusztusában megtartott budapesti koncertjük beszámolója ITT olvasható) és most olyan rekorddal álltak elő, melyet egyetlen pályatársuk sem volt képes még csak megközelíteni sem.
Már megmondani nem tudnám, hogy milyen indíttatásból, de az elmúlt hetekben végigmentem a kaliforniai DevilDriver életművén, és a tavaly megjelent utolsó lemez, a "Dealing With Demons, Volume II" lekapcsolása után összegeztem magamban, hogy ugyan amit tíz lemezen keresztül hallottam, az úgy általában véve tök jó (Dez eredeti zenekaránál, a Coal Chambernél meg fényévekkel sokkal jobb, bocsi), de tipikusan az az életmű/koncepció, mely esetében nem vagyok benne biztos, hogy még tíz lemezt ki tudna termelni magából. Az utolsó három-négy album így is elég izzadságszagú lett, hiába van mindegyiken legalább két-három jobb dal.
A miskolci post-black metal csapat, a Svoid harmadik soralbuma "Neptunian" címmel érkezik március 11-én a Sun & Moon Records gondozásában, melyről most a Light Years From Now című előzetes tétel hallgatható meg a hajtás után (a zenekar előző, 2016-os lemezéről ITT írtunk kritikát).
Az énekesnővel felálló okkultista stoner doom csapatok valóságos reneszánszát hozta az elmúlt bő egy évtized. Természetesen ezek közül a stílus teljesen underground jellegéből kifolyólag igen kevés tudott érzékelhető nemzetközi sikert elérni: a svéd Blues Pills nem igazán sorolható ide, habár a retrójellegük adott. Tulajdonképpen az egyetlen ilyen banda a német Johanna Sadonis vezette, immár svéd székhelyű és tagságú Lucifer, mely 2014-es megalakulását követően immár az ötödik soralbumával jelentkezik (előző két lemezük kritikája ITT és ITT olvasható).
Az egykori MindControl-gitáros Sági János tavaly hívta életre I Bleed Lava néven futó atmoszferikus sludge/doom/death metal bandáját, melynek év végén jelent meg bemutatkozó EP-je (kritikánk ITT olvasható). Ennek kapcsán kerestük meg a zenekarvezetőt: szóba kerültek a régi idők, János súlyos magánéleti megpróbáltatásai és persze az I Bleed Lava összes aktualitása.
A mosonmagyaróvári black metal brigád, a Witchthrone új dalt tett közzé Father Abyss címmel. A számhoz klip is készült, mely a tavaly decemberi, Győrben megtartott koncert felvételeiből lett összevágva. A zenekar pedig idén új anyaggal is jelentkezik.
Tavaly december végén távozott Jordan Fish billentyűs/dalszerző/producer a brit modern metal csapat, a Bring Me The Horizon felállásából. Az egyelőre kvartettként működő zenekar most új dalt tett közzé Kool-Aid címmel, mely a tervek szerint idén érkező "Post Human: NeX GEn" albumon fog szerepelni.
A dán progresszív metal csapat, az 1997-ben megalakult Manticora január 26-án a Mighty Music kiadó gondozásában hozza ki "Mycelium" címmel vadonatúj stúdióalbumát, melyről most a címadó tétel klipje nézhető meg a hajtás után.
