Rozsdagyár

2023 legjobb magyar rock/metal albumai

2023. december 29. - Kovenant

kollazs1_6.jpg

Sokadik alkalommal állítjuk össze a legkiválóbb hazai rock/metal stúdióalbumok listáját (korábbi cikkeink ITT és ITT olvashatók), ám idén mintha kissé szerényebb, soványabb termésből kellett volna válogatnunk. Több értelemben sem a rockzenéről szólt 2023 Magyarországa: érzésem szerint a gazdasági válság zenehallgatók tömegeinek esetében vitte el a fókuszt a szórakozás ezen ágáról és valljuk be, ebben az évben Azahriah hozta azt a fajta rocksztár státuszt, melyet a színtér szereplőitől leginkább elvárhatnánk.

A fentiektől függetlenül a műfaj él, de leginkább takaréklángon, mérsékelt érdeklődés közepette. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne készültek volna kiváló lemezek 2023-ban, ám kétségtelen, hogy tavalyhoz képest kisebb a merítés, mert nem is nagyon volt annyira miből szemezgetni. Ahogy szokás szerint, most is csak olyan korongok szerepelhetnek itt, melyről a Rozsdagyár digitális hasábjain kritikát írtunk.

10. URACHEL - Pseudomonarchia Daemonium

urachel_1.jpgAz Axafan álnéven alkotó Márkó Zoltán Urachel nevezetű egyszemélyes feketefém projektjének debütalbumának zenei vonala egyértelműen a '90-es évek norvég black metalja. Kifejezetten drámai hatású, gyors, dallamos black metal tételek szerepelnek itt, sűrű megszólalással és hangszereléssel. A legkirályabb dolog azonban a szólómunka: nyoma sincs itt feketefémes sikálásoknak, hanem thrash / heavy metal darálások mennek, melyek kifejezetten izgalmas kontrasztot hoznak be a tremolós black metallal szemben (a teljes kritika ITT olvasható).

9. MUTILATION CASE - Mutilation Case

mutilation_case_1.jpgDeath metal: a heavy metal egyik extrém leágazása, brutális és gyors, sötét atmoszférájú muzsika, fő jellegzetessége a halálhörgés. Dadaizmus: huszadik század eleji képzőművészeti avantgárd stílusirányzat, célja a meghökkentés, polgárpukkasztás, botránykeltés. Mutilation Case: hazánk első számú dadaista halálmetal zenekara (a teljes kritika ITT olvasható).

8. MONASTERY - From Blood

monastery_5.jpgKevés olyan zenekar működik a hazai metalszíntéren, mint a több mint harminc évvel ezelőtt megalakított zalaegerszegi Monastery. 2020-ban tértek vissza és új lemezükön a srácok a fokozatos adagolás helyett inkább berúgták az ajtót: az új dalok sokkal sötétebb tónusúak, mint korábban, megritkult a riffcentrikusság, mocskos, véráztatta halálmetal lepi el a nótákat. A srácok fanatizmusa, dinamizmusa egész egyszerűen figyelemre méltó, remélem összejön nekik minden, amit célként kitűztek maguk elé (a teljes kritika ITT olvasható).

7. LAZARVS - Blackest

lazarvs_2.jpgÁron András zenekara, a Lazarvs (2019-ig Apey & The Pea) idén tizennégy éves: az eltelt idő ellenére mindvégig megmaradt ez a furcsa vegyesfelvágott muzsika, melyben a sludge, a stoner, a Pantera kései korszakát erősen megidéző súlyos, groove-os riffelés, no meg a '90-es évek első felének grunge-ízei dominálnak. Mindezek az összetevők a Lazarvs zenészeinek kezei közül mégis extrém metalként gördülnek elő, a helyenkénti dallamos tiszta énekrészek ellenére is (a teljes kritika ITT olvasható).

6. TIANSEN - Emerald

tiansen_1.pngA májusban megjelent albumon ugyanúgy megtalálhatóak azok a stílusjegyek, melyek eddig is jellemzőek voltak a Tiansen nevű modern metal csapatra: villámgyorsan cikázó melódiák, gyorsan fülbe tapadó, ámde rendkívül technikás dallamok, de azért mégis csak metalzenekarról beszélünk, oda-odaharapnak a riffek, és nyakon csapnak minket a dobok is. Viszont a hangzás érettebb, a lemez koherensebb, és a zenekar ezúttal a kísérletezéstől nem riadt vissza (a teljes kritika ITT olvasható).

5. MIRROR - Lépés, lélegzet

mirror_1.jpgA Mirror friss, dallamos, de ha kell, kellően súlyos modern metalcore-t játszik, kifejezetten színvonalas és elgondolkodtató magyar szövegekkel. Számomra külön öröm, hogy a prozódia hibátlan, remek az énekes ritmikai és szövegjátéka, a szófordulatok azonnal a fülünkbe és a fejünkbe ragadnak, a koncerteken történő közönségénekeltetés lehetősége tehát eleve adott (a teljes kritika ITT olvasható).

4. OMEGA DIATRIBE - Deviant

omega_diatribe_1.jpgAz Omega Diatribe hallhatóan a 2018-as "Trinity" lemez környékén megtalálta azt az utat, melyen járni szándékozik és ettől a csapásiránytól nem is nagyon akarnak elszakadni. Ezt a zenei környezetet gyakorlatilag teljesen belakták és inkább már csak finomítgatják, csiszolják, semmint meghaladni akarnák azt. Mivel hazánkban gyakorlatilag egyedül játsszák ezt a poliritmikus, djentes, tördelt ütemekkel és rendkívül szigorú riffekkel operáló stílust, ez teljesen indokolt is a részükről (a teljes kritika ITT olvasható).

3. THE HELLFREAKS - Pitch Black Sunset

the_hellfreaks_4.jpgA The Hellfreaks új lemezén szereplő slágeres-punkos energialöketek mellett ott vannak a post-hardcore üvöltözésekkel teli zúzások csakúgy, mint a rendesen megdörrenő metalosabb darabok is, de mégis valahogy teljesen egyedi eleggyé olvad össze ez az egész. A közös nevező mindebben Radnóti Zsuzsa vadállat előadásmódja és a csapatra jellemző teljesen egyedi dallamvezetés (a teljes kritika ITT olvasható).

2. THE ANSWER LIES IN THE BLACK VOID - Thou Shalt

the_answer_lies.jpgA The Answer Lies In The Black Void a doom területén alkot, Horváth Martina hangjának köszönhetően az atmoszferikusabb, míg Jason Köhnen hangszerelése és dalszerzői vénája révén annak is az avatgárdabb vonalán. Tökéletes hangszerelés és zenészi játék, no meg mindennek tetejébe a csodaszép női hang: a debütanyaghoz képest - úgy érzem - befogadhatóbb, dallamközpontúbb lemez született most (a teljes kritika ITT olvasható).

1. THY CATAFALQUE - Alföld

thy_catafalque_8.jpgEgészen lenyűgöző, ahogy a Thy Catafalque huszonöt év után, tizenegyedik soralbumán is képes újat, mást, de ugyanolyan érvényeset és izgalmasat mondani. Ha valaki azt várta, hogy a 2021-es "Vadak" album után Kátai Tamás továbbmegy azon az úton, mely a dallamosabb, rockosabb vonalat teljesíti ki, óriásit fog csalódni. Most nincsenek álmodozós, ambient tételek, a népzenei elemek tulajdonképpen teljesen háttérbe szorultak (Horváth Martina éneke hozza be csak szinte villanásszerűen ezt), a játékosság helyét pedig átvette a nyers, sokszor kíméletlen zúzás. Az atmoszféra rendkívül komor, gyakran már-már kilátástalanül sötét (a teljes kritika ITT olvasható).

A bejegyzés trackback címe:

https://rozsdagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr5218291037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása